Mindenki látta már a Clark Ádám téren álló, hatalmas nullát ábrázoló szobrot, de tudtátok-e, hogy ez nem az első, hanem a negyedik hasonló funkciójú alkotás? Figyelem: meglepő fordulatok következnek a hazai úthálózat jelképes kiindulópontjának kalandos történetéből.
A Székesfehérvárról induló 8-as út kivételével minden magyarországi egyszámjegyű főútvonal kezdőpontja a budapesti Clark Ádám téren felállított 0 km kő. Noha hasonló alkotások emelése nem mai, és nem magyar találmány, ennek ellenére a Lánchíd és a budai váralagút szomszédságában álló műalkotás közlekedési szempontból igen nagy jelentőségű.
A napjainkban is látható nulladik kilométerkő szobor készítője Borsos Miklós, alkotása 1975 óta megtalálható a Budavári Sikló alatti téren. Ez azonban nem az első, hanem a negyedik hasonló. Lássuk, mik is történtek pontosan a korábbi szobrokkal!
1. Mérföldkő
A 19. században a Lánchídtól és az Alagúttól nem messze állt a régi mérföldkő – akkoriban ugyanis még a kontinensen sem kilométerekben mérték a távolságokat. A mérföldkőnek azonban nem ez volt az eredeti helye, kezdetben a budai királyi palota küszöbénél állt. A Lánchíd építésekor helyezték át a követ oda, ahol ma az utódja is áll. Az eredeti kőnek sajnos később teljesen nyoma veszett, és az írásos feljegyzések hiánya miatt a mai napig nagyon keveset tudni róla.
2. Az új szimbólum: Patrona Hungariae
Egy ideig semmi sem állt az időközben Clark Ádám térre keresztelt közlekedési csomópontban. Az 1930-as években gróf Festetics Pál javasolta, hogy szobor jelképezze a kiindulópontot a Lánchíd közelében. A közlekedési hálózat kiindulópontját részben azért képzelték el épp itt, mert akkoriban itt volt a Kereskedelmi Minisztérium. Az elképzelést a Hungária Automobil Club karolta fel és valósította meg. Így került a térre 1932-ban Körmendi-Frim Jenő Madonnát (Patrona Hungariae) ábrázoló márványszobra, amelynek talapzatán három alak (egy gyalogos, egy kocsis és egy autóvezető) domborműve volt látható. A szobron ez a felirat volt olvasható: A magyar országutak kiinduló pontja. 0 Km. Állította a Magyar Automobil Club. 1932. A második világháború pusztításait azonban nemcsak a Lánchíd, ez a szobor sem élte túl.
3. A jó munkásember, mint az utak origója
A hiányt 1953-ban pótolták Molnár László, egy munkást és egy autókereket ábrázoló szobrával. A kor ideológiájának megfelelően egy távolba, azaz a jövőbe tekintő munkás életnagyságú szobra Magyarország útjainak új kezdőpontját szimbolizálta. Alig 20 év múlva azonban a főváros vezetősége úgy döntött, hogy egy másik, kifejezőbb jelzésre van szükség, így Molnár László szobrát 1974-ben átköltöztettek a XVII. kerületbe, a rákoshegyi vasútállomáshoz.
4. A jelenlegi „0” kilométerkő
Végül 1975-ben készült el a ma is látható szobor, Borsos Miklós műve. A Kossuth-díjas szobrászművész alkotása egy tipográfiailag tökéletes 0-t ábrázol. A három méter magas mészkőszobor minden oldalán két betű olvasható: KM. Borsos mindenki számára könnyen dekódolható jelet hozott létre, amely lassan 50 éve áll a helyén, csupán 2013-as városrendezéskor mozdították arrébb pár centivel.
