Pető Attila, Kreszprofesszor cikksorozata – 1. rész

A KRESZ – mint a közúton közlekedő járművekkel kapcsolatos jogszabály – legtöbb paragrafusa valamennyi közlekedési eszközre érvényes. Az elsőbbségadás, az előzés, a vasúti átjárón áthaladás vagy az irányváltoztatás alapszabályai a kerékpártól kezdve a pótkocsis teherautókig mindenkire érvényesek.
A különböző járművek eltérő közlekedési tulajdonságai miatt sok szabály esetében a KRESZ más és más elvárásokat fogalmaz meg. Ebben a sorozatban az úgynevezett nehéztehergépkocsikra, avagy közismertebb néven a kamionosokra, másként vonatkozó szabályokat foglaljuk össze.
A KRESZ három féle tehergépkocsit különböztet meg:
Kistehergépkocsi – a 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeget meg nem haladó teherszállításra alkalmas gépkocsi, amely a legtöbb szabály tekintetében a személygépkocsikra vonatkozó előírásokat tartja be. Jellemzően ezen járművek B kategóriás jogsival is vezethetők, így ezzel e sorozatban külön nem is foglalkozunk.
Az általános tehergépkocsik – 3500 kg és 7500 kg között. Ezek vezetéséhez már C kategória szükséges, és több szabály – sebességhatárok, párhuzamos közlekedés, teherszállítás, illetve nem kevés jelzőtábla – már másként vonatkozik rájuk.
A nehéz tehergépkocsik – tehergépkocsi, vontató, valamint e járművekből és pótkocsiból álló járműszerelvény, amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 7,5 tonnát meghaladja -, amelyek csak 2013 óta szerepelnek önálló fogalomként a KRESZ-ben de bizonyos szabályok másként érvényesek rájuk. (Legismertebb a kétsávos autópályán elrendelt nappali előzési tilalom.)
Hol közlekedhetnek a tehergépkocsik 3500 kg megengedett legnagyobb össztömeg felett?
Általánosságban ugyanott, ahol bármelyik más jármű, azonban van néhány kivétel:
- Lakó-pihenő övezetbe csak akkor hajthatnak be, ha az ott lakók és oda költözők költöztetését végzi, vagy oda építő- és tüzelőanyagot szállít. (Leszámítva természetesen az út- és közmű építést, fenntartást, illetve köztisztasági, rendvédelmi, betegszállítási, közegészségügyi, postai feladatot ellátó járműveket.)
- A nehéz tehergépkocsik alapvetően lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Ez elsősorban az útdíj fizetési rendszer miatt van így.
- Ezt a szabályt csak akkor sérthetik meg, ha ez elengedhetetlenül szükséges és az áru fel-, vagy lerakása, vagy az üzemben tartó telephelyére közlekedés indokolttá teszi.
Több közlekedési tábla is korlátozhatja a tehergépkocsik behajtását egy-egy adott útra
Az általános mindkét irányból behajtani tilos tábla mellett három jelzésre érdemes odafigyelni:

Ez a jelzés minden olyan teherégépkocsi behajtását tiltja, amelyik nyitott rakfelülettel rendelkezik. Zárt rakfelület esetén pedig a 3500 kilogramm megengedett legnagyobb össztömegnél nagyobb tehergépkocsikra érvényes.

Ha egy ilyen táblában tömegértéket is látunk, akkor értelemszerűen csak az ezt meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépkocsival tilos behajtani.
A fenti két tábla esetében a forgalmi engedélybe bejegyzett megengedett legnagyobb össztömeg számít, tehát ez független attól, hogy üres, vagy megrakott a jármű.

Ez a tábla viszont már a tényleges tömegnél nagyobb járművek behajtását tiltja. Azaz ilyen helyen érdemes tisztában lenni a tehergépkocsink valós tömegével, mert esetleg egy olyan hídra tévedhetünk, amely a túlterhelés miatt leszakadhat.
Ezeken felül természetesen valamennyi méretkorlátozó táblára érdemes figyelni (magasság, hosszúság, szélesség, tengelyterhelés), nehogy kellemetlen meglepetésben részesüljünk.

Ezt a közlekedési táblát azért is érdemes megismerni, mert bár azt jelenti, hogy járműszerelvénnyel behajtani tilos, és a kamion járműszerelvénynek minősül, de a kivételek között szerepel, hogy az egytengelyes vagy félpótkocsiból álló járműszerelvény behajthat, tehát a kamion is.
Érdemes ezekre a szabályokra kamiont vezetve odafigyelni, mert a KRESZ-szabályainak megsértésén túlmenően (30.000 forint bírság a behajtási tilalmak figyelmen kívül hagyása esetén), a közúti áruszállításhoz kapcsolódó szabálysértési rendeletek (156/2009. Korm. rendelet) alapján a jogosulatlan úthasználat esetén akár 165.000 forintos büntetést is fizethetünk. Ami már nem kevés.